www.mediawave.hu | www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu
Regionális film és televíziós archívum
Nézettség: 60
Látogatás: 6697
Jakab és Jeromos estek - "LÍRÁMBÓL KIKELEK” – EMLÉKEZŐ EST GÉHER ISTVÁNRA - Magyar Műfordítók Egyesülete
Átlag: 0 (0 szavazat)
Magyarország
E-mail Kedvenc lista
5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5
komoly
vicces
unalmas
izgalmas
mély
felületes
érzelmes
erőszakos
18 szavazat
= átlag   = szavazatod

A műfordítók évente megrendezett „Jakab és Jeromos” estjét ezúttal a MEGY idén elhunyt elnöke, Géher István emlékének ajánlottuk.

Nyitott Műhely

Budapest, 2012. szeptember 30.

 

/Irodalmi Jelen/

 

Géher István költő, műfordító, irodalomtörténész professzor keze alatt számos nemzedék nőtt fel és tanulta meg, hogyan közelítsen a művekhez, az ókori klasszikusoktól Shakespearen át a modern irodalomig. „Az itt-lét lényegét fogalmazza meg. S nem csupán az alkotásban, de magában az emberi jelenlétben is” – írja róla Mányoki Endre az Irodalmi Jelenen olvasható emlékezésében. Ez az itt-lét lengte be azt a szomorúan különlegessé lett estet, melyen szinte tapintható volt a költő jelenléte, ha ez már csak megidézett szellemét jelentette is.

 

„Négy hete még úgy tudtam, Istvánnal együtt ülünk majd itt, egymás verseit olvassuk és beszélgetünk” – mondta köszöntőjében az egykori tanítvány és műfordító-költő kolléga, Lázár Júlia. És mintha csak erre felelne nem sokkal később, a felolvasás során elhangzó egyik Géher István-verssor: „Négy hetem elment, lírámból kikelek”. Ő maga is érezte élete végének közeledtét: „Gondolj rám és kérd a sorsot, ne engedjen meghalni” – idézte Lázár Júlia egykori tanára hozzá intézett szavait. S bár e kívánság nem teljesült, az est mégis megvalósult, a versek megszólaltak, és felidézték őt, aki papírra vetette őket. „Ívet építettem, ahogy tőle tanultam” – mondta Lázár Júlia a felolvasóest szerkezetéről szólva, melyben tisztán csak a művek szólaltak meg, cím nélkül, folyamatosan, hét kötetből válogatva. A szövegek úgy követték egymást egy-egy költőbarát, kolléga, volt tanítvány tolmácsolásában, „hogy az ő vitatkozó énjei beszéljenek hozzánk” – fogalmazott Lázár Júlia.

 

 

A felolvasásláncot Nádasdy Ádám nyitotta, aki nem csak Shakespeare-fordításai révén és mint egyetemi tanár, de költőként is kollégája Géher Istvánnak. Az ad suam sortem elhangzása után vette át a szót az elhangzott műveket felelgetve, mintegy párbeszédként felolvasó Vallai Péter színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész-egyetemi tanár. Verses dialógusuk kötetről-kötetre haladt, s az elhangzó művek sorát bizonyos pontokon, egy-egy közbeékelődő láncszemként díszítette Imreh András, Szabó T. Anna, Ferencz Győző, Gerevich András és Pór Péter felolvasása. Az utolsó kötet, a Polgár Istók dialógusba szerkesztett részletei előtt az ad spiriti ancillam, afflicte-t szakaszonként adta elő Lázár Júlia, Szlukovényi Kata és Mesterházi Mónika. Az est lezárásaként az ad se ipsum-ot hallgathattuk meg, új hangként és egyben búcsúszóként Schein Gábor olvasta fel.

 

 

 

Az elhangzó művek és részletek nem csak Géher István lényét idézték meg, de egy sokoldalú, a felszabadult játékosságtól a rezignált életbölcsességig versbe foglalt életműbe is betekintést adtak. Ahogy társadalmi szerepeiben – az apaságtól kezdve a tanári hivatáson át a belső magányban alkotó költőig –, Géher István verseiben is számos területen alakította hitelesen önmagát. Mindenkinek mást-mást üzen: látni lehetett a figyelő-hallgató arcok reakcióin is. A közönség soraiban nyomdokaiba lépő gyermekei, G. István László költő-műfordító és Kállay G. Katalin irodalomtörténész is hallgatták műveit.

 

 

„Vígan szól ez a nótás kicsi sors” – így az egyik sora, és csakugyan: még a halál közelét érző búcsúverseibe is sok mosolyt fakasztó bölcsesség vegyült. Nem beszélve társadalmi szatíráiról, vagy a létezés abszurdumán ironizáló sorairól. „Még munkásőr is voltam harminc éve, tizenkét percig.” Olykor keserűbb: „Akit idetett a sors magyarnak, abból rendszerint ép ember nem lesz.” De a vers nála minden, újra és újra visszakanyarodik a központi kérdéshez: „Istené a vers, akármi hívta létre (…) / ajkam benne fürdetem.” Mesterien megfaragott, klasszikus metrumok kerültek ki keze alól, szinte táncra perdülnek a sorai, a ritmika által mindig becsempészte a játékosságot a legmélyebb gondolati lírába is. „A vers ünnep, amibe belehalhatunk.” Majd legvégül a búcsúmondatok:


„meddig? (szép-e a vég?) tudni lehet, hogy nekem is lejár

a vadász kora, mert elfut a vad. hűlt nyoma: falkaszag –

farkasfog bekerít, rám vicsorít … nincs kegyelem, ha majd

kihullott fogaim végül is elvétik az őz nyakát.”

Rendező
Hartyándi Jenő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Elérhetőség
Magyar Műfordítók Egyesülete
E-mail:
Ossza meg ismerőseivel:
Hasonló filmek minősítés alapján


5 (2)
kisjátékfilm Kiss Dömötör & Kotroczó Levente & Szabó Péter & Tamás Ambrus (Magyarország)
A kosárlabda ereje...


5 (2)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Kalmár Éva és Révész Ágota beszélgetése Szervező: Halasi Zoltán Metafora-estek 26. Ráday Könyvesház Budapest, 2004. május 9.


5 (1)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Géher István és Lázár Júlia előadása Szervező: Halasi Zoltán Metefora-est 8. Ráday Könyvesház Budapest, 2004. április 19.


5 (1)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Orbán Katalin beszélgetése Széky Jánossal... Ráday Képesház Budapest, 2010. június 1.


5 (1)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Bozai Ágota és Takács Ferenc előadása... Ráday Képesház Budapest, 2010. március 23.


5 (1)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Dunajcsik Mátyás műfordító beszélgetése Jancsó Júlia műfordítóval... Országos Idegennyelvű Könyvtár Budapest, 2010. április 27.


5 (1)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország / Németország)
A magyar konyha méltán világhírű. Önmeghatározásunk nagybetűvel szedett Alfája és Ómegája. Néha viszont az embernek kedve támad egy zsíros deszkára. Csak úgy... Rendezvényeken pláne. Előfordul, hogy nincs kedvem hosszasan sorba állni, majd ingatag nejlon tányéron beletörni a műanyag kés-villát valami magasan strukturált főételbe. Csak nekitámaszkodnék a falnak, miközben kezembe...


3.7 (3)
kisjátékfilm Kovács Fülöp & Szedenics Krisztián & Tóth Donát (Magyarország)
A WC használat bonyodalmai.


3.5 (2)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Kurdi Imre, Tatár Sándor és Hévizi Ottó beszélgetése Szervező: Halasi Zoltán Metefora-est 22. Ráday Könyvesház Budapest, 2006. január 17.


0 (0)
dokumentumfilm Hartyándi Jenő (Magyarország)
Nádori Lídia és Váradi Júlia beszélgetése Szervező: Halasi Zoltán Metafora-estek 25. Ráday Könyvesház Budapest, 2006. április 18.
Film adatok

Rendező: Hartyándi Jenő

128 min. 2012, színes, szöveges, magyar

E-mail:

E-mail:

Operatőr: Koronczi Endre

Vágó: Hartyándi Jenő

Kérjük, írja meg véleményét
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük, írja ide a képen látható karaktereket:



0.32578 sec