www.mediawave.hu | www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu
Regionális film és televíziós archívum
Nézettség: 295
Látogatás: 48676
GYIMESI BÁL - az első gyimesi táncház a román forradalom után
Átlag: 5 (1 szavazat)
GAME OF GYIMES - first "gyimesi" folk dance party after the Romanian revolution
Magyarország / Románia
E-mail
5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5
komoly
vicces
unalmas
izgalmas
mély
felületes
érzelmes
erőszakos
1 szavazat
= átlag   = szavazatod

Az első gyimesi bál a román forradalom után, 1990-ben.

A forradalom előt elképzelhetetlen volt, hogy gyimesi népzenészek és táncosok Magyarországra jöjjenek Romániából. A Ceausescu diktatura erőteljesen akadályozta ezt. Olyannyira, hogy magyarok sem mehettek át a Gyimesi hágón, ahol szigorú ellenőrzés volt a vonaton, buszon, autóuton. Néhány bátor néprajzos csúszott csak átt néha álruhában rendes uton, páran a Kárpátok bérceit megmászva, de előbb utóbb mindegyikük lebukott, mert hiába bújtatták őket a helyi ismerősök, azért a hír terjedt a zárt közegben és valaki jelentett a szekunak.

Emiatt volt fontos ez az első alkalom, mert ekkor találkozhatott először a magyar érdeklődő a gyimesi csángók különleges, zártságában rengeteg ősi magyar elemet (nyelv, zene, tánc, szokások) megőrző kultúrájából.

Olyan legendás - a gyimesi népzene aranykorát képviselő - muzsikusok ülnek itt együtt a színpadon (Halmágyi Mihály, Zerkula János, Tímár Viktor, stb.), akiket később már nem lehetett együtt látni. Többségük elég hamar elment közülünk. Ma már csak Tímár Viktor él közülük. A kb. 10 muzsikus és 30 táncos jelenléte Sára Ferenc (hirhedt néptáncos, koreográfus) munkájának eredménye, aki ezután nem sokkal "disszidált" Romániába és mai napig is a gyimesi csángók közt él. Rengeteget tesz azért, hogy a nyitás után bomlásnak indult kultúra minél több eleme megmaradjon és azoknak értéke tudatosuljon a helyiekben. Míg élt, Zerkula János vak gyimesi primással gyerekiskolát csináltak, amelynek eredménye a Tücskök, Jani bácsi halála után a Zerkula zenekar nevet felvett 20 év körüli muzsikuscsoport. Azaz a táncosokon kívül van - tudatos helyi - muzsikus utánpótlás is Gyimesben, amely párját ritkítja a magyar népzene világában. A magyar népzenét ma már - nagy többségében - városi értelmiségiek játsszák. 

Rendező
Lengyel Sándor
Elérhetőség
MEDIAWAVE Alapítvány
E-mail:
További képek
Ossza meg ismerőseivel:
Hasonló filmek minősítés alapján


4.6 (8)
dokumentumfilm / zenefilm Hartyándi Jenő & Szalai Zsolt "Zsömi" (Magyarország)
Tisztelt Néző! A prewiev részben a telejs zárókoncert tekinthető meg 43 percben. A jó minőségű gomb alatt pedig egy szerkesztett, riportokkal és próbarészletekkel feldúsított 31 perc. Vezető: Kalocsai Tamás - dob Tagok: Drapán László - szaxofon, klarinét, furulya, szintetizátor, Takács Gergő - gitár, Hegedűs Csaba - gitár, Hegedűs László - basszusgitár "Ötszörös MEDIAWAVE Under...


0 (0)
zenefilm (Magyarország)
A lengyel fotográfus, Pawel Karnowski kiállítása a MEDIAWAVE zenei aspektusának egyik legfontosabb elemére, a jazzre reflektál. Óriás fotóit többek között krakkói, stockholmi és budapesti klubokban készítette olyan művészekről, főleg szaxofonosokról, mint például Peter Brötzman, Tomasz Sztanko, Gebhard Ulmann, Tóth Viktor vagy Dresch Mihály. A művek komponálásakor Pawel Karnows...


0 (0)
kisjátékfilm Nagy Péter (Magyarország)
Hannaleena HAURU (Finnország): Ha zuhanok (részlet) Hatuey VIVEROS (Mexikó): Árapály (részlet) Pierre PINAUD (Franciaország): Morzsák (részlet) Andrew HAIGH (Egyesült Királyság): 5 mérföld (részlet) Jan WAGNER (Lengyelország): A bátyám (részlet) Adina PINTILIE & George CHIPER (Románia): Balastiera #186 (részlet)


5 (2)
dokumentumfilm / zenefilm Szántó Ferenc (Magyarország)
Egy korai (1993) szóló koncert felvétel került elő Szabados Györgyről. Szabados György zongora, zeneszerző A 2009-ben hetvenedik születésnapját ünneplő Szabados György az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert képviselője. Orvosi diplomát szerzett, zenei tanulmányait magánúton végezte. A hatvanas-hetvenes években itthon politikai okokból csak rendkívül szűk körben, el...


4.7 (3)
dokumentumfilm MAKÓ Andrea (Magyarország)
Erdély legkeletibb pontján, a Moldvát Erdéllyel összekötő határvonalon húzódik az Ojtozi-szoros. A két megye közti úton naponta több száz kamion száguld át, s mégis, mintha a gondviselés levette volna a szemét a faluról. Itt élnek a Jánó testvérek, Gyula és Elemér, akik fafaragással és házuk folyamatos szépítésével töltik napjaikat. Havonta egyzser érkezik a nyugdíjas postás, a...


4.5 (2)
kísérletifilm KÁLDY László (Magyarország)


0 (0)
dokumentumfilm NEMES István (Magyarország)
Magyarországon a középosztály elvékonyodásával egyre szélesebb rétegek kerülnek közel az egzisztenciális leszakadáshoz. Persze nem csak a negyvenesek, ötvenesek veszélyeztetettek, hanem a pályakezdő fiatalok aggasztóan nagy hányada is az. A leszakadástól való félelem azoknak az életét is mérgezi, akik szerencsésen megússzák a bajokat. A siker szereti magát megmutatni, a kudarc rejtőzködik...


0 (0)
dokumentumfilm / zenefilm HARTYÁNDI Jenő (Magyarország / Románia)
Dresch Mihály - szaxfon Grencsó István - szaxofon Benkő Róbert - bőgő Baló István - dob vendég: Halmágyi Mihály - hegedű Sára Ferenc - gardony, ének Kamaraerdei Jazzfezstivál, Budapest, 1990 Az elhangzó szövegrész a legendás erdélyi építész, író Kós Károly Régi Kalotaszeg című írásából való, amely Dresch kompozíció a a román forradalom előtti időszakból származik és az együttes...


0 (0)
dokumentumfilm / zenefilm / táncfilm HARTYÁNDI Jenő (Jugoszlávia / Magyarország)
Grencsó István - fuvósok Nagy József (Josef Nadj) - tánc (FRA/YUG) Bicskei Zoltán - rajz (YUG) és Dresch Mihály - fuvósok Az est a vajdasági művészeti élet két jelentős egyéniségének és magyar improvizatív zene nem kevésbé jelenzős két muzsikusának együttműködése. A miérthez nem árt tudni, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek vajdasági művészeti élete jelentősen szabadabb és nyitott...


0 (0)
dokumentumfilm CS. NAGY Sándor (Magyarország)
Parajd lakosságának 99 százaléka magyar, valamivel több a református, mint a katolikus. A parajdiak évszázadok óta nem túl jó minőségű földjeikből és fakitermelésből élnek, pár százan a hely bányában kaptak munkát. A falunak 1898 óta van országszerte ismert fúvószenekara, sóbányája gyógyhatásáról híres. Másik nevezetessége, hogy Hargita megyében évek óta Parajdon a legmagasabb a fiatalkorú öngyilkosok száma...
Film adatok

Rendező: Lengyel Sándor

91 min. 1994 BetacamSP, színes, szöveg nélkül

E-mail:

E-mail:

Operatőr: LENGYEL Sándor

Vágó: Hartyándi Jenő

Kérjük, írja meg véleményét
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük, írja ide a képen látható karaktereket:



Kategória
0.68521 sec