www.mediawave.hu | www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu
Nézettség: 0
Látogatás: 291
SZIVERI JÁNOS EST SZABADKÁN - vendég: GRENCSÓ ISTVÁN szaxofon
Átlag: 0 (0 szavazat)
SZIVERI JÁNOS EVENING IN SUBOTICA - special guest: GRENCSÓ ISTVÁN saxophone
Magyarország / Szerbia
E-mail Kedvenc lista
5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5
komoly
vicces
unalmas
izgalmas
mély
felületes
érzelmes
erőszakos
0 szavazat
= átlag   = szavazatod

Az 1989 őszén kísértem a Dresch Quartettet a vajdasági Szabadkára, ahol egy fesztivál zajlott a Kosztolányi Színházban. Főleg színházak és performance-ok adták a programot, a korszak vajdasági művészeti életének progresszív figuráival a központban. Mindehhez nem árt tudni, hogy abban az időszakban a jugoszlávia művészeti élet sokkal prosperálóbb és invenciózusabb, kísérletezőbb volt, mint a rendszerváltás előtti magyarországi.

Az ott szerzett és a még korábban szerzett élmények és filmfelvételek adták az alapját a 1993-ban befejezett "Valahol Közép-Európában" című (itt tekinthető meg), Grencsó Istvánnal közös, a vajdasági művészeti életről szóló filmünknek, amely elkészítéséhez lassan "beépültünk" az ottani magyar művészeti életbe. Az ott szerzett kapcsolatok, barátságok a mai napig élnek és a nem sokkal ezután indult MEDIAWAVE Fesztivál egyik szellemei alappillérét adják.

 

A dokumentáción az akkor már nagybeteg költő, Sziveri János (1954-1990) utolsó nyilvános fellépése látható Szabadkán, a Kosztolányi Dezső Színházban, a szaxofonos Grencsó István vendégszereplésével.

 

Sziveri Jánosról:

 

"Sziveri János, a vajdasági magyar irodalom enfant terrible-je, majd élete során "lézengő árva apostola"(Bábel), március 25-én lenne 50 éves. Költőként azt vallotta, hogy "senki sem szabhatja meg hogyan és mit írjon". Olymértékben hiányzott belőle a kompromisszumkészség, hogy kényszerhelyzetben inkább az önrombolást választotta. Losoncz Alpár Időszerűtlen hittel c. cikkében megállapítja: "Nem ismerek senkit közülünk, aki olyannyira szemben állt volna a vajdasági magyar kultúra intézményes rendszerével, mint Sziveri János."
A költő eképpen vall életútjáról:
"Dióhéjban: bánáti/bánsági gyerek vagyok, akárcsak Bartók, vagy mondjuk Herczeg Ferenc. Nagybecskerek, ma Zrenjanin, mellett születtem, Muzslán, 1954-ben. A századelőn Nagybecskerek komoly magyar kultúrával rendelkezett. Itt közölte első írásait Fülep Lajos! Nekem persze ebből már semmi sem jutott. S bár szüleim ma is Muzslán élnek, én viszonylag korán elszármaztam onnan. Az általános iskola elvégzése után a Csontváry képeiről ismert Neretva menti Mosztárba mentem pilótaképző katonai gimnáziumba. A katonai szigor elől menekülni kellett, és a becskereki polgári gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Ott sem fogott sokáig a hely, s elmentem villanyszerelő inasnak. Ezt már befejeztem, bár igen nehezen, hiszen nem érdekelt engemet a villanyszerelés. Ekkor már közölte verseimet az Új Symposion, a Híd... Egy-két évet az újvidéki bölcsészkaron is lehallgattam, ahonnan Bori Imre riasztott el, aki 1978-ban vissza akarta vetetni tőlem a Sinkó-díjat, a Magyar Szó című napilapnak adott alkalmi kijelentésem miatt. Majd Pancsovára kerültem újságírónak, később pedig Újvidékre főszerkesztőnek, az Új Symposionhoz. Politikai okokból menesztettek. Ezután egzisztenciális mélypont következett. Temerinbe költöztem, majd - Csantavéren át! - Szabadkára, a színházhoz dramaturgnak. Bekalandoztam a Délvidéket, ám nemcsak tájait, hanem a szellem - szellemtelenség? - vidékeit is. Az ottani kultúra kellős közepéből zuhantam a margóra. Irodalmat szerveztem, éltem a bohémek életét, nyomorogtam, majd jött a súlyos betegség, a mérhetetlen testi szenvedés... Tájélményem kizárólag a Bánság: szikes, agyagos sík, a Bega folyó, és gyermekkorom gyöngyszeme - Lukácsfalva, Vajdaság legnagyobb halastavával s nagyapám gyönyörű gyümölcsösével. Ha időnként visszamegyek oda, alig is találok már valamit az egykori szépből, nem maradt egyéb, csak a szikes, agyagos sík, és néhány emléktöredék a fejemben." (Életregényem szinopszisa)
Sziveri János első verseit a múlt század 70-es éveiben jelenteti meg a Képes Ifjúságban, majd az Új Symposionban publikál. Képzőművészeti esszéket is ír. 1974-ben a becskereki Városi Könyvtár díját nyeri el, szerbre fordított verseivel pedig kiérdemli Karlóca város Aranypecsétjét. A vajdasági magyar irodalomba 1977-ben a Szabad gyakorlatok című első verseskötetének megjelentetésével vonul be, s egy évvel később munkásságát, a fiatal magyar irodalmárok legrangosabb elismeréseként számon tartott Sinkó Ervin Díjjal tüntetik ki. 1980 és 1983 között az egyetemes magyar irodalom egyik legrangosabb folyóiratának, az ÚjSymposionnak a főszerkesztői posztját tölti be. Íme egy részlet Kalapis Zoltán Sziveriről írt életrajzi cikkéből: a költő "lapszerkesztőként elkerülhetetlenül a politika szomszédságába került, s így közelről láthatta, hogy a korábbi, liberálisabbnak mondott áramlatokat dogmatikusabbak váltották fel, amelyekkel ő, aki csak a költészet törvényeit ismerte fel, s kizárólag az erkölcsi-etikai szempontokból indult ki, nem tudott egyetérteni, még kevésbé azonosulni velük. Költőként ugyanis azt vallotta, hogy senki sem szabhatja meg, hogyan és mit írjon. Két világ, két törvényszerűség került ezúttal is - ki tudja hányadszor - egymással szembe. Az összeütközés kimenetele nem volt kétséges: a politika kíméletlenül leszámolt azokkal, akik megszentségtelenítették, leleplezték módszereit, frazeológiájának tarthatatlanságát, s elhallgattatták, szétszórták, sárba taposták őket."
Zalán Tibor, író a Szomorkás visszatekintő - és nem értem, hogy miért címet viselő tanulmányában megállapítja: "Ha Sziveri - vagy az akkori új symposionisták nagy része - csak bátor lett volna, akkor talán nem áll elő a válsághelyzet. De ezek az urak és hölgyek, akkor még fiúk és lányok, nemcsak bátrak voltak, de merészek is, s ebben a kategóriában benne van az önsorsrontás, a felelőtlenség, sőt a túlvállalt felelősség; elsősorban benne van pedig a kiszámíthatatlanság."
A politikai kiátkozás olyan méretű volt, hogy Sziveri, a kiebrudalt főszerkesztő még egy művelődési egyesület titkári állását sem tölthette be. A menesztett szerkesztőség többi tagjára - közöttük heten Sinkó-díjasok - szintén a számkivetettek sorsa várt. Figyelemreméltó, hogy a Magyar Írók Szövetsége is védelmébe vette a fiatal, rebellis vajdasági írókat, de hiábavaló volt minden tiltakozás.
A hosszadalmas vita öt-hat év múltán ismét felízott, de most már a Sziveriék ellen szólók lepleződtek le. A kényes ügy kapcsán országszerte mintegy ötven cikk jelent meg. 1989-ben, hat évvel a szerkesztőség feloszlatását követően az Új Symposion alapítója, a Vajdasági Szocialista Ifjúsági Szervezet epilógus gyanánt kimondotta: Sziveri János főszerkesztőt s vele együtt a szerkesztőség tagjait erkölcsi valamint politikai szempontból alaptalanul meghurcolták. Sajnos, a jóvátétel túl későn érkezett, mivel költőnk a jelzett évben - már nagybetegen - gyógykezelésre Budapestre költözött. A gyilkos kór leküzdhetetlennek bizonyult. A bánsági származású poéta 1990. február 1-én elhunyt.
Itt és most nem az Új Symposion-ügy górcső alá vétele a célunk, hanem inkább a Sziveri életét, egészségét és művészetét perdöntően befolyásoló lelki-szellemi mozzanatokat szeretnénk előtérbe helyezni. (A Symposion-mozgalom részletes és a korabeli dokumentumok hasonmásával gazdagon illusztrált krónikáját A kultúrtanti visszavág címmel Csorba Béla és Vékás János állította össze s jelentette meg előbb 1993-ban szamizdatként, majd 1994-ben az Illyés Alapítvány támogatásával.)
Görömbei András Napjaink kisebbségi magyar irodalma című művében a következőképpen méltatja a lázadó költőt: "Sziveri Jánost gyakran emlegeti a magyarországi kritikai irodalom együtt Petri Györggyel és Szőcs Gézával, mint annak az új költői iránynak egyéni hangú képviselőit, amelyik a költészetet annak esztétikai vesztesége nélkül tudta politikai eszmék nyílt kifejezésének terepévé is avatni. Versei tele vannak ironikus fordulatokkal, szarkasztikus elemekkel, kihívóan nyers, depoetizáló, naturalista jellegű kifejezésekkel. Szemléletére a heroikus irónia jellemző: a költői személyiség kétségbeesik a világ tényei és önmaga kiszolgáltatottsága láttán, illúziótlanul számba veszi ezeket a tényeket, megrendül, de összeomlását nyersen ironikus kacagással, bohóckodással akadályozza meg. Kétségbeesését iróniával avatja erőforrássá. Költészetének egyik alapkérdése mindvégig az ön-meghatározás: személyiségének és költészetének mibenléte, értelme gyötri leginkább. Erősen szenved a kicsinyes és leszorított létezéstől, a szűk perspektíváktól, az értelmetlenség, reménytelenség tudatától, s kiépíti az önvédelmi esztétikai övezetet, a 'lebegés iróniáját'. Ennek a különös esztétikai minőségnek változatos, bár költészetében meglehetősen gyakran ismétlődő eszközeit alakította ki: a kihívóan nyers, feleselő rímelést, a naturalista szókincset, a posztmodern ironikus idézést, klasszikus szövegek travesztálását, a távoli képzetkapcsolásokat, szótöréseket, a villonos hetykeséget, a többértelmű szavak ironikus játékát, elméleti tételek ironikus idézését, lírai műfajok parafrázisait stb. Előbb gazdagon alkalmazta a szürrealisztikus látomáselemeket, majd a klasszikus fegyelmet, erőteljes gondolatiságot választotta. A jellegzetesebbnek minősülő Sziveri-hang kiformálása, a nyers politikai és önelemző 'lebegő irónia' a nyolcvanas években válik meghatározóvá költészetében, szoros kapcsolatban politikai meghurcoltatásával, leváltásával az Új Symposion főszerkesztői posztjáról."
 
PRÓFÉCIÁK
 
nem Páris, sem Bakony:
vér és takony.
Hol a léptek, s a lépték is
csak olcsó recsegés - -
Feledés jár át.
De őrzi a cserép cserepek
szubsztanciáját - - -
 
és dúl a dal - feldúl.
Fordul a tömeg
szervezeti fantom
agy lendkereke.
(Lehet-e kegyvesztett a vezérürü?)
Röpköd az ürü
lék,
mint szoba-konyhában a legyek.
 
Falhoz, falon,
s faltól falig: a képlet.
Megállok.
Kovakő szívvel ama teleologikus télben.
Szél rágja a fákat -
s fejemet. Ha kihalok kihalok.
És bennem tér terem.
Megmozdul az enyészet terve.
S minden kihal velem - - -
 
ha eláraszt a ragyogás,
afféle prófétikus férfigagyogás.
Nem "hízik" rajtam a hús,
dobon szárad a bőröm.
A nyelvet is alig töröm -
s tűröm.
Lelkem az egekben totyog.
S félek, ha hallom, hogy
élek.
 
Romlik az érték
és értékítélet. Mértékegységet bont
- s asztalt - a báli
gyársereg.
S mint ki fejében hordja végbelét,
döfödi az Ég
a Föld ölét: össze-szét, föl-le.
Nyakig szarban
a tárgyak - - - -
Elfutok, de bevárlak.

Heinermann Péter írása teljes terjedelmében ide kattintva olvasható!

 

Rendező
HARTYÁNDI Jenő

Tanulmányok:
1964 - 1971 Szabadhegyi Általános Iskola (Győr)
1971 - 1974 Pattantyus Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola (Győr)
1974 - 1977 Széchenyi Egyetem (Budapest-Győr) /volt KTMF/ - távközlési mérnök

Munkahelyek:
1977 - 1996 Magyar Posta, majd MATÁV (Győr) - távközlési tervező
1996 - 1999 Győr-Moson-Sopron Megyei Moziüzemi Vállalat (Győr) - ügyvezető igazgató
1999 - Rómer Ház Közalapítvány (Győr) - művészeti vezető

Civil tevékenység:
ZENEI TERÜLET
SZERVEZŐTEVÉKENYSÉG

1976-ban, társaival együtt az első a Győri Jazzklub megszervezője és közel 10 évig vezetője, az országos jazzklub hálózat vezetőségi tagja.

1980 - 1987 között a JAZZ STUDIUM elméleti folyóirat főszerkesztője és zenei mellékleteinek /kazetta és lemez/ kiadója.

1982 - 1983 között a zenetörténeti jelentőségű Győri Nemzetközi Jazzkoncert-sorozat fő szervezője (Győrkös Lászlóval és Lázár Károllyal).
Ez volt az első független szervezésű koncert-sorozat, amely megtörte a Magyar Rádió ilyen irányú monopóliumát és a jazz kreatív, első vonalba tartozó világnagyságait és együtteseiket hozta el első ízben Magyarországra (Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, George Lewis, Rova Saxophone Quartet, Keshavan Maslak, Burton Greene, East-West Trió, Zbigniew Namyslowski, stb.) és tette lehetővé a magyar muzsikusok számára, hogy az akkor elérhetetlennek tűnő híres muzsikusokkal együttjátszanak (Szabados György, Dresch Mihály, Grencsó István, stb.).

1995-ben az ADYTON Records lemezkiadó alapító tagja (Balogh Tiborral és Czabán Györggyel). A kiadó 2000 körül megszünt.

1991 - MEDIAWAVE Fesztivál zenei része - a kilencvenes évek végére az általa vezetett Fesztivál zenei része a térség egyik legfontosabb improvizatív zenét terjesztő fesztiváljává válik.

FILMES TERÜLET
FILMKÉSZÍTÉS

1975 óta foglakozik filmezéssel önképző módon. Számos dokumentum-, kísérleti-, tánc- és kisjátékfilm készítője. De dolgozik mások filmjeiben operatőrként is. Filmjei szerepeltek és díjat nyertek az Országos Függetlefilm Fesztiválokon, a Magyar Filmszemléken, és nemzetközi fesztiválokon.

Fontosabb filmjei:
1992 - Hartyándi Jenő-Nesztor Iván: EGYKOR A GYIMESBEN JÁRTAM /dokumentumfilm/
(1.díj - Országos Néprajzi Szemle, 1992)

1993 - Grencsó István-Hartyándi Jenő: VALAHOL KÖZÉP-EURÓPÁBAN /dokumentumfilm/
(Országos Független Film és Video Fesztivál díjazottja, 1993)

1993 - Villányi László: A LILIOM HANGJA /mozgásfilm/ (a film operatőre)
(két különdíj - Országos Függetlenfilm Film és Video Fesztivál, 1993 - az egyik az operatőri munkáért)

1993 - Szolnoki József-Hartyándi Jenő: MADARAK /kisjátékfilm/
(különdíj - az Országos Független Film és Video Fesztivál, 1993)

1994 - Hartyándi Jenő: KISÖRSPUSZTA /dokumentumfilm/
(legjobb dokumentumfilm - Országos Független Film és Video Fesztivál, 1994)
(legjobb szociografikus dokumentumfilm - Magyar Televízió díja - Féynírók Fesztiválja)

1995 - Villányi László: REJTŐZKÖDÉSEK /táncfilm/ (a film operatőre)
(3.díj - Országos Független Film És Video Fesztivál, 1995)
(a zsűri különdíja az operatőri munkáért - Fényírók Fesztiválja'95)

1996 - Hartyándi Jenő: GYIMESI FILM-ÜZENET /dokumentumfilm/
(1.díj - Országos Néprajzi Szemle, 1996)
(3.díj - Országos Függetelen Film és Video Fesztivál, 1996)

1996 - Hudi László-Hartyándi Jenő: A HÁROM NŐVÉR /kisjátékfilm/
(legjobb színészi teljesítmény film - Országos Füg. Film és Video Fesztivál, 1996)
(Silver medal - Independent professional kategória fődíja, Brno16, 1996)
(Magyar Filmszemle versenyprogram, 1997)

1998 - Hartyándi Jenő: „NA, EZ A LAJKÓ FÉLIX!“ /dokumentumfilm/
(Magyar Filmszemle versenyprogram, 1998)

2002 - Hartyándi Jenő-Villányi László: A FLAMINGÓ TÉRDE – Tolnai Ottó portré /dokumentumfilm/
(Magyar Fillmszemle versenyprogram, 2002)

FILMSZAKMAI TEVÉKENYSÉG

1990-ben alapító és vezetőségi tagja a Győri Vizuális Műhely Egyesületnek.
1991-ben ötletadója és fő szervezője (Tóth Erzsébettel és Koch Évával) a következő években MEDIAWAVE Fesztiválként ismertté vált győri Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztiválnak.
1991 végén - az első sikeres fesztivál után - kezdeményezője a MEDIAWAVE Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány létrehozásának, amelynek fő munkatársa és szellemi irányítója a mai napig.
Az Alapítvány fő rendezvénye - FÉNYÍRÓK FESZTIVÁLJA - ANOTHER CONNECTION - az elmúlt 13 év alatt európai rangú nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát, de kisebb rendezvényei (fesztiválok és táborok) is egyre jelentősebb súllyal szerepelnek a magyar és a környező országok kulturális életében:
- "FÉNYÍRÓK FESZTIVÁLJA-ANOTHER CONNECTION"
MEDIAWAVE Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál /1991 óta/
2000 után 4-5 ország átlag 20 városában
- BILIBÁNCS Népi Hagyományőrző Tábor és Fesztivál, Rábapatona /1992-1997/
- MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Fotó Tábor, Novákpuszta, Rábapatona, Ravazd, Carta (ROM), Kászokjakabfalva (ROM) /1992 óta/
- ALTER-NATIVE Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, Marosvásárhely /1993-1995/
- BAKONYALJI VIGASSÁGOK (Écs, Kajárpéc, Lázi, Lovászatona, Ravazd, Románd) /1999óta/
- MEDIAWAVE minifesztiválok, bemutatók – Prága, Berlin, Párizs, Bordeaux, Peking, Almati, Urumqi, Lhasza, Novoszibirszk, Kars, Moszkva, Szabadka, Kolozsvár, Bukarest, stb. /1997-től/
1992 - 1997 között elnökségi tagja a Magyar Független Film és Video Szövetségnek.
1995 - 1996 Czabán Györggyel közösen kezdeményezője és helyszínadója az addig alternatívnak nevezett kulturális csoportok érdekvédelmi és nyomásgyakorló szövetségének, az első találkozó után a helyszínadó Ravazd községről RAVAZDI KEREKASZTAL-nak elnevezett szervezetnek.
1996 - 1999 a Magyar Mozgókép Alapítvány Játékfilmes szakmai kuratóriumának tagja.
1997 augusztus 20. A Magyar Köztársaság Kiskeresztje elismerésben részesül kulturális munkájáért.
1999-2004 a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kutatási, Képzési, Kísérleti Film szakmai kuratóriumának tagja.
1999-2004 a Budapest Mozi Közalapítvány kuratórium tagja.
1999-től a győri Rómer Ház Közalapítvány művészeti vezetője.
2003-ban Bezerédj-díjjal (Európai kulturális tevékenységért) tüntették ki (a kulturális kormányzat díja).
2003-2005 a Magyar Mozgókép Közalapítvány Filmterjesztési szakmai kuratóriumának tagja.
2005-től a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagja.



Elérhetőség
MEDIAWAVE Alapítvány
E-mail:
Ossza meg ismerőseivel:
Film adatok
Film adatok

Rendező: HARTYÁNDI Jenő

18 min. 1989 BetacamSP, színes, szöveges, magyar nyelv

E-mail:

E-mail:

Operatőr: HARTYÁNDI Jenő

Vágó: HARTYÁNDI Jenő

Kérjük, írja meg véleményét
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük, írja ide a képen látható karaktereket:



0.23599 sec