A regölés hagyományát Kovács Norbert "Cimbi" hozta vissza több évvel ezelőtt a Somló melletti Kiscsőszön, a környező falvak regölő hagyományait összegyűjtve. Azóta barátaival karácsomy harmadnapján, azaz december 27-én mindig útra kellnek a falu széléről - Cimbi ott lakik - és a fogadókész portákra be is térnek. E kimerítő és telítettség érzést okozó tevékenység következményeként, megfáradva általában csak a falu közepéig jutnak, azaz a helyi kocsmáig. Így volt ez 2015 végén is, de ott aztán folytatódott a mulatság. Az jól látszik, hogy Cimbi szervezőmunkájának eredményét dicséri, hogy nemcsak egyre több néptáncos, hanem helyi ember és gyerek is csatlakozik ezen újévköszöntő hagyományról, amiről már nyugodt szívvel elmondható, hogy már nem a hagyomány felelevenítéséről szól, hanem annak új megéléséről az információs forradalom korában.

A regölésről a wikipédia írja:

A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő. Karácsony másnapjától január hatodikáig a regösök (általában fiatal legények) járják a falut, és minden háznál regöséneket énekelnek, majd ezért cserébe ajándékokat kapnak.

A regölés eredete valószínűleg egészen a magyar őstörténetig nyúlik vissza. A regösénekek refrénje („Haj regö rejtem”), az ősmagyar sámánok varázsigéjéből származhat, amit révülés közben mondogattak.

A regösök az ősmagyar kultúrában a sámán énekmondói, ráéneklői lehettek. A középkorban a regüs szó, mint foglalkozásnév fordul elő, valószínűleg ők voltak a király udvari énekesei, királyi együttivói. A 19. – 20. században már a regösének előadói.

A regösök mindig csoportban járnak, hangszereik: láncos bot, köcsögduda. A legénycsoportok házról házra (főleg lányos házakhoz) járnak, majd az ott lakóktól jutalmat kapnak jókívánságaikért. A regösénekben fontos szerepe van továbbá ősmagyar mitológiai elemeknek (Csodafiú szarvas) és Szent István király alakjának is.

A regösének a regölés legmeghatározóbb eleme. Részei:

Beköszönő – A regösének mindig ezzel kezdődik („Kelj fel, gazda, kelj fel, szállott Isten házodra…”)

Jókívánságok – Az első részben a regösök a ház népének jó egészséget, vagyont kívánnak („Adjon az Úristen ennek a gazdának két szép ökröt…”)
 

Misztikus jelenet – általában a csodaszarvasról, vagy Szent István-ról („Amott keletkezik egy sebes patak, legeltetem juhaim, csodaszarvasnak ezer ága-boga…”)
 

Összeregölés – ilyenkor a házban lakó fiatal lány és egy legény nevét egy énekben említve összepárosítják őket („Itt is mondanának egy szép leányt, kinek neve volna, Nagy Gizella volna…”)
 

Záradék – ebben a részben gyakran utalnak a regösöknek adandó jutalomra, továbbá megátkozzák azt, aki nem ad adományt. („Sarokban a zacskó, tele van százassal, fele a gazdáé, fele a regősöké…”)

Minden versszak között elhangzik a „Haj regö rejtem regö-rejtem” refrén.